Község

Zsitvabesenyő község Szlovákia dél-nyugati részén található. A Dunamenti-síkságon a Zsitva folyó bal partján fekszik 13 km-re délkeleti irányban Šurany-tól. A község középpontja 120 m tengerszint feletti magasságon fekszik. Éghajlati szempontból a meleg éghajlatú területek közé sorolható. 

Lakosság száma: 1 612 
Régió: dél   
Tengerszint feletti magasság: 120 m     
Járás: Érsekújvár       
Területe: 17,1 km² 
Kerület: Nyitrai kerület

Szimbólumok

       Községi címer                                 Községi zászló                                    Községi pecsét

Község történelme

Besenyők Kis Ázsiában élő harcos törzs volt, akik váratlan rabló támadásaikkal nagy kellemetlenséget okoztak a közeli törzseknek. Magyarok hadjáratai során a magyar településeket  támadták, melyek férfi védelem nélkül maradtak és mindent elpusztítottak, Mikor a magyarok és a velük egyesült törzsek nyugatra tartottak, besenyők hozzájuk csatlakoztak mint kellmetlen vendég ésaz egész út során támadták a vándorló törzseket, csakhogy a sok harc, és az igényes vándorlás legyengítette törzsüket. A magyarok pedig a Kárpát medencébe való letelepedésük után szétszórták őket az egész országban.
Így kerültek erre a tájra a királyi udvarnokok birtokára, egy helyen kellett maradniuk, és hogy megélhessenek, földműveléssel foglalkoztak.

Zsitvabesenyő a Duna menti síkságon fekszik a Zsitva folyó  bal partján. Jelentős régészeti lelőhely, írásos emlékekben először 1075-ben említik mint királyi udvarnok birtokát, amikor egy részét a garamkövesdi apátság kapta meg. 1395-ben az egész község az apátság tulajdona lett, megszünése után 1565-ben az esztergomi káptalan birtokába került.

1608-ban törököknek adózott, 1601-ben 17 háza, 1720-ban 34 adófizetője, 1828-ban 143 háza és 1005 lakosa volt.

Zsitvabesenyő  a monarchia és az első Csehszlovák köztársaság idejében Bars vármegyéhez, később 1960-ig a surányi járáshoz, 1960-tól az érsekújvári járáshoz tartozott.

A község régebbi elnevezései:

• 1075 – Villa Hudwordiensium Bissenorum
• 1209 – Bescene
• 1214 – Beseneu
• 1262 – Besseneu
• 1773 – Bessenow – Zsitvabesenyő
• 1920 – Bešeňov – Zsitvabesenyő

Falu néhány részének elnevezése:

• Új velág, Törökdomb, Hídak, Gurgyal, Kertek alja, Fővég, Oncsa

Falu mellett vezetett a 11. – 13. században az úgynevezett „Via Salina“ – sós út, amely a lengyel Wieliczkovából vezetett Esztergomba, amelyen sót szállítottak. Középkorban a sós kockák fizetési eszköznek is számítottak.

Falu tengelyét Udvardról Lótra és Ohajra vezető út alkotja. Főúttal párhuzamosan folyik a Zsitva folyó.